Borongós vásár magyar sikerekkel - Budapest a MIPIM-en
2009.03.26. - REsource
A világ elsőszámú ingatlanpiaci eseménye, a MIPIM abszolút referenciapontként és piaci indikátorként szolgál a szektor számára, ezért a világ ingatlanpiaci szereplői – mint minden évben – fél szemüket idén márciusban is a francia Riviérára, Cannes-ra vetették. Az iparág szereplőinek talán még sosem volt ilyen fontos, hogy összegyűljenek, és együtt keressenek válaszokat a globális piacokra árnyékot vető hatalmas kérdőjelekre, illetve közösen találjanak támpontot annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a még mindig rendkívül bizonytalan pénzpiaci és gazdasági környezetben az ingatlanpiacok merre is mozdulnak el.
A világ legnagyobb ingatlanpiaci kiállítása idén ünnepelte huszadik születésnapját. Az idei vásár hangulata azonban – a globális pénzügyi és gazdasági válság rémével a háttérben – inkább borongós volt, semmint ünnepi. A globális ingatlanpiac keresztmetszetének számító MIPIM (Marché International des Professionnels de l’Immobilier) aligha tudná letagadni, hogy iparága éppen történetének egyik legnagyobb kihívásával próbál megbirkózni.
A MIPIM kiállítói és látogatói létszáma az utóbbi évek ingatlanpiaci eufóriája közepette évről évre rekordokat produkált, és az európai ingatlanpiacok felett gyülekező felhők ellenére a vásár látogatóinak 29 ezres létszáma még tavaly márciusban is csúcsokat döntött. Idén azonban, úgy tűnik, hogy – akárcsak maga a szektor – ezúttal a MIPIM is látványos trendfordulón esik át. Az idei vásárra a korábban beharangozott 29 ezer látogató helyett idén mindössze 18 ezren regisztráltak, a kiállítási területet pedig a tervezetthez képest végül 4 ezer négyzetméterrel voltak kénytelenek csökkenteni a szervezők.
A vásáron az egyik legszembetűnőbb jelenség a korábban dinamikusan növekvő orosz és közel-keleti jelenlét mérséklődése volt. Le kell szögeznünk ugyanakkor, hogy Moszkva, Szocsi, a különböző orosz régiók és a szédületes volumenű közel-keleti projektek globális ingatlanpiaci súlyuknak megfelelően még így is rendkívül intenzív jelenléttel és a leglátványosabb standokkal képviseltették magukat a kiállításon. Bár a vásáron járva-kelve lépten-nyomon Moszkva promócióiba botlott a látogató, a szervezők végül valójában egy teljes Russian Village pavilont voltak kénytelenek törölni a kiállítás térképéről. Nem csak az orosz reprezentáció csökkent le azonban jelentősen: mindenki meglepetésére a kiállítói listán még két hete is szereplő City of Bukarest is nyom nélkül eltűnt – kiállítói helyén a szervezők az utolsó pillanatban egy rögtönzött standot fabrikáltak. Ezzel szemben a régiós fővárosok (Prága, Varsó és Pozsony) és – ami ennél is fontosabb tanulság – a másodlagos városok és régióik is szép számmal, nagy és látványos standokkal, valamint extra megjelenésekkel képviseltették magukat a vásáron.
Az európai ingatlanpiacok legnagyobb szereplői – fejlesztők és a nemzetközi ingatlan-tanácsadó cégek – ugyanakkor mind nagyságrendekkel csökkentették delegáltjaik számát, és sokkal visszafogottabb aktivitással vettek részt a vásáron. A világszámba menő esemény összességében mindenütt az erősen megkurtított büdzsékről tanúskodott, és a korábbi években mindinkább show-vá és fesztivállá avanzsáló kiállításon idén talán valóban a munka és az üzlet kapta a főszerepet.
Az idei MIPIM tehát a legtöbb nemzetközi szereplő emlékeiben valószínűleg nem a legeredményesebb és legkellemesebb vásárként marad meg, Magyarország és Budapest életében azonban minden bizonnyal mérföldkőként tarthatjuk majd számon. Az idei vásáron ugyanis Budapest a szokásosnál háromszor nagyobb – mintegy 150 négyzetméteres – standon és összességében sokkal intenzívebb és egységesebb megjelenéssel képviseltette magát, mint a korábbi években bármikor. A budapesti stand idén először a főváros, az állam és a húsz tagot számláló Budapest Business Region (BBR) ingatlanpiaci klaszter keretében a fejlesztők széles körű összefogásával valósult meg, hogy fővárosunk végre csakugyan világszínvonalon jelenjen meg a világ legnagyobb ingatlanpiaci vásárán.
Budapest standjának fókusza az innováció volt, hangsúlyozva, hogy a magyar fővárosban épül az Európai Unió Innovációs és Technológiai Intézetének székhelye, 2009 pedig a Kreativitás és Innováció Európai Éve. Az innováció mellett a stand a Budapest régió stratégiai elhelyezkedését, a Duna kínálta egyedi lehetőségeket és a magasan képzett magyar humán erőforrást helyezte előtérbe. A standon a Budapest Business Region keretében kiállított a DunaCity, a Talentis Group, a TóPARK, a Duna Spirit, a B&V Group, a Martinsa Fadesa, valamint az AERA Property Marketing, a BBR klasztermenedzser cége. A BBR egyben további tizenkét klasztertagot is képvisel, amelyek külön kiállítóként nem jelentek meg. A fővárost a Studio Metropolitana, az államot pedig az ITD Hungary képviselte.
Budapest idén számos programot, több kerekasztal-beszélgetést és sajtótájékoztatót kínált a rendezvény résztvevőinek, emellett számos extra megjelenéssel – köztük a MIPIM hivatalos újságjában közölt cikkel és a vásár területén, a standon kívüli aktivitásokkal – tette intenzívebbé a jelenlétét. Budapest és egyben Magyarország számára az idei kiállítás legjelentősebb eseménye kétségkívül a csütörtöki napon megrendezett, úgynevezett végfelhasználói ebéd (End Users Lunch) volt. A világ nyolcvan legjelentősebb cégének – egyebek mellett a Microsoftnak, a Google-nek vagy a UPS-nek – stratégiai döntéshozóit felvonultató végfelhasználói ebédet a MIPIM történetében először rendezték meg, és a magyar főváros az esemény ebédjének exkluzív szponzoraként idén először kiemelt lehetőséghez jutott, hogy egy hétperces előadás keretében meggyőzze a kelet-közép-európai terjeszkedést fontolgató világcégeket a Budapest régió előnyeiről. Az ebéden Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter tartott előadást, amelynek keretében a végfelhasználók szempontjából legerősebb érveket foglalta össze. Az esemény első kézzelfogható eredményeként három világcég – a francia Alstom, a 3M és a Christian Dior már kifejezte határozott szándékát irodaközpontjának Budapestre helyezéséről.
A budapesti összefogás és az ország egységes kommunikációja nem maradt nemzetközi visszhang nélkül: „Magyarország jelenleg rendkívül negatív megítélése ellenére hihetetlenül pozitív az idei budapesti stand üzenete. Mindenki a Budapest standról beszél, és senki nem mulasztja el megnézni” – mondta REsource-nak John Duckworth, a Jones Lang LaSalle régiós vezetője.
A Budapestet képviselő kiállítók az idei MIPIM legnagyobb hozadékának a főváros, az állam és a fejlesztők összefogását értékelték. „Ez a válság azt mutatta meg, hogy valamit másképp kell csinálni, mint eddig. Paradigmaváltás kell, és mi éppen ezt csináljuk itt” – summázta az idei kiállítás tanulságait Gauder Péter, a fővárost képviselő Studio Metropolitana elnöke.
